Lassan itt a Háladás, és én még Halloweenról sem írtam. Ennek a fő oka talán az, hogy nekem október 31. mindig is a reformáció ünnepe marad, abban pedig, hogy a holtak szelleme visszajárna, és el kellene ijeszteni, nem igazán hiszek. Ennek ellenére mókás látni, mennyire megmozgatja itt az embereket, már hetekkel előtte megjelennek a banyák, szellemek, pókhálók és pókok, rosszabb esetben akasztott emberek, csontvázak és sírkövek a kertekben. 

A legviccesebb részről, a gyermekek cukorkéregető akciójáról sajnos lemaradtam, pedig be is vásároltam egy jó adag odaadni-valót, amit többkilós zacskókban árultak külön erre a célra. Mások viszont nem voltak ennyire felkészültek, mint azt az este felfedezett feliratok bizonyították.